sok szó disznót.. várjunk csak várjunk

disznót. milyen blog az ahol a legbensőbb gondolataimat nyitom meg és a nyitó sor, amolyan fémjelzés képpen a Disznó szagával üdvözli az olvasót.. nyilván való, hogy nem egyszerűen magam szórakoztatására írom ezt a néhány millió betű miliőt.. szóval amint ez átvillant az agyamon elhatároztam hogy megváltoztatom..
gondolkodtam, hogy esetleg valami nemes dologgal helyettesítem, de miután majd itt mentegetőzöm, hogy 'nem akartam, hogy rólam a malacra asszociáljatok' legyen inkább a világ királya, vagy nemes elcsépeltséggel angyal.. de langyi. arkangyal.. de az meg Gábriel, sosem tudnám megmagyarázni a Gáboroknak és a Gabrielláknak, akik talán sosem fogják végül olvasni ezt amúgy sem. dilemma megoldva. solved.. ez a szó olyan mintha egy anagramma lenne, majdnem az 'oldva' szóé, de nem találok egyetlen értelmetlen facsart sem belőle..
csak hogy egyértelmű legyen.. a sok szó disznót győz címet az eredeti értelme miatt sem tarthattam meg, mert ez amolyan rejtett kihívás volt, hogy disznónak minősíttetsz, ha feladod olvasni a szó tengerem..
se gáz
testosteron
voltam edzeni.. edzőterem; vasak, fekete pogácsák lukkal, szürkére kopott vasrudak, csinos lányok, vicsorgó fiúk, minden ami kell.. izmaim égnek és a fejem meg azért, mert kevesebbet bírok mint a Kiwi gyerek akivel együtt mentem. Craig remek gyerek. Pakia, ahogy ő mondja fehérbőrű újzélandi, ha lefordítom a Mauiról.. néha, mikor beszólok neki, megigéri hogy megeszi a családom. Craig tanúságát megosztom veletek..
ne menjetek bulizni, ha másnap meló. vagy menjetek bulizni, de ne bulizzatok reggel hatig, ha nyolckor kell kezdeni. vagy bulizzatok reggel hatig, de ha beértetek ne egyetek munka előtt egy fincsi sült csirkemellet. mindamellett hogy vega életmódom, ellenére való, de ha véletlenül elalszol az asztalon elnyúlva és véredben még a drogok pulzálnak, szóval lábon álsz, de arcodat a konyha asztalra feszítve csorog a nyálad, az nem mutat túl jól, mikor a legeslegfőbb főnököd érkezik kétségbe esve szinte felfeszítve a bejárati ajtaját a gasztropabnak, mivel sűrű füst gomolyog ki pulzálva az ajtó résein, mert a csirke félre értve a polinéz akcentust, azt gondolta hogy füstjeleivel bevágódik az vélt amerikai őslakosnál és mégsem ő lesz a reggeli. mondjuk ez bejött. persze a vezetőnek kevésbbé. nem a kiscsirke performansza őnmagában, de a füstgomoly közepén alvó főszakács látványa összeredőzte a homlokát. a hepehupák alatt villogó szemmel nyált fröcsögő szájjal esküdözött ködösen hagyott következményeket előjelezve.. kirúgták. ne sírjatok szűzleányok, ne ríjjatok asszonyok. talpra áll a mosolygós szemű kiijwhi!
a négyszemélyes konyhánk, most hogyismondjam csak szárnya szegetten füstölög.. nem mintha igazi veszélybe került volna a konyha a tyúk akció után - hiszen a Salamander becenévre hallgató lánggrill eleve tűzzel operál - ez a képletes füst inkább csak a rámtörő félelem, pöffneései, mert attól tartok, hogy a konyha utálatossá fog válni.. most, hogy Craig megy Andrey a sulija miatt megy, Michael már ott sincs, Sergeit kirúgták - az mondjuk nem akkora veszteség, bár mindent tőle tanultam (épp csak nem hagyott előrébb lépni - féltette a jutalékját, amit kiadás bevétel különbség alapján osztogatnak.. vagyis csak későn fogta fel, hogy nekik is van jutalék, így aztán mindent elkövetnek, hogy ne tudja elérni a limiteket.. és ezt rámtászkodva próbálta megtenni, és eközben ígéretekkel és szerelmes megjegyzésekkel kápráztatott el egyre, hogy mindjárt, már mindjárt megemelem a fizudat.. aztán hirtelen..
- Te Szergely azt találtuk ki, hogy ezentúl fix fizetést kapsz nem órabért. mitszólsz! - a levegő megtelt a kapzsiság nehéz szagával.
- mennyire gondoltatok? - hangzott a gyanakvó okos emberekre jellemző visszakérdezés
- hát, ha elosztod az életbe vágóan munkában töltendő órákat a fizetéseddel akkor az kevesebb órabért fog jelenteni.. - a legkevésbbé sem ezekkel a szavakkal, de egy számológép nehézkes elő halászása után fehéroroszra fordította magának a belorus fiú
- aham.. tudjátok nekem van egy szerződésem erre az évre, addig is bekaphatjátok - ehhez már nem kellett számológép, és a félre értések elkerülése végett, moslygó arca elé tartotta felemelt középső ujját
tudtam, hogy ez nem marad annyiban.. két hét és kijöttek a megoldással
- Sergej, te ugye Vizaval tartózkodsz az országban, mert belorúszia nem tagja az Uniónak..
- hát igen is, meg nem is.. - kezdte kicsit zavartan magyarázni (ha angolul mondta akkor is mondhatom, hogy magyarázni? vagy az angolnarázás:) rájaráz:) ez vicces) - szóval volt egy vizumom, de bekellett kuldenem a Home officeba, ahol elkavarták erre jogi tanácsadóm azt mondta, hogy mostantól, ha nem válaszolok hét évig a homeoffice-os levelekre, akkor angol állampolgárrá változom, és még csak nem is kell haza mennem 1 éven belül és izgulnom, hogy kapok-e újra vizumot.. szóval ez a helyzet..
- sajnos nekünk ez most életbe vágóan fontos lett, hogy feltudjuk mutatni a nem létező kiváncsiskodó hivataloknak, hogy nincsenek feketén dolgozó munkásaink, nem rizkírozhatunk.. ugye megérted. kapsz két hét szabit, amig a végére jársz, jó?
többet nem láttam. mármint dolgozni nem jött be többet. az utolsó póker estünkre megjelent meghízottan és napbarnítottan. végzettsége ugyanis agrár mérnök, és gondolom kézenfekvőnek tűnt neki kertész kötényre váltani a szakács uniformist.
Filipe három hét szabadságával mindenen túl tesz, nekem meg keresztbe :D
ma volt próba napon Bob az új mosogató fiú.. mióta előléptettek nem volt a konyhának ilyen.. gondolták, hogy félfonttal többet kapok óránként, de egy emberrel kevesebbet fizetnek a konyhában - ez jó biznisz. bejött, mert maradtam.
főleg a suli miatt. hiszen reggel elhúztam suliba, majd négykor irány a dolog, hogy ötre átöltözve rotyoghasson a szték. aszték értitek.. jaj tudom, hogy az z-vel van, csak viccelek.
és mivel szeptemberben újra ez lesz sajnos a főszkácsi trónus nem rám vár. sebaj, ha meglátom milyen ritmusú lesz az új suli, akkor munkát váltok...
na egy újabb derű, kedves nagyérdemű. Annyi év fejlődésre lehetőséget adó év után London egyik legjobban felszerelt iskolája örömmel tárta ki előttem az ajtaját. az iskoláját. megvan. mondjuk ez a második volt a sorban ahogy a fontosságot választottam, mert a világonalegeslegeslegjobb lefricskázott a válláról, mint egy taknyot.. hozzá kell tegyem, hogy szerették a munkáim, de mikor meg kellett volna szólalnom angolul, sokáig semmi, aztán hanglish hablatyot öklendeztem fel, úgy rinyáltam. ez nem jött be annyira nekik.
tudom, hogy már megemlítettem néhányótoknak, de még most is vannak akik azt kérdezik, hogy milyen a suli.. és mindig magyarázkodom, hogy a diploma már postázva van, a másikért meg még egy padot sem koptattam. szóval mit akarsz tudni, a blog címemet?