most hogy negyven napja a sivatagban vagyok és szembe kell nézzek a sátán seregével. kissé foghíjjasan bár, de először nevetek hosszú ideje.. mert hát mi is vonult itt fel:
jaja elment az a lány egy másik országba, egy másik földrészre, egy másik bolygóra, egy másik galaxismásikdimenziójánakmásikidejébe. egynek jó.. ütős.. mint az az előző bejegyzésen is látszott.. aztán.
a lovasságot a fogászat fúró búgása jelképezi, ahol is hosszú furmányos és költséges eljárás után, egy laza műhiba után egy másik laza műtéttel eltávolították az egyik laza kis rágómat.. egyenlőre tegnap óta vérzek, de gondolom ez így normális.. vérivó vega.. kontradikció addikcióm így válik valósággá.. csak semmi para, mejd ez..
a lakók eddig bírták.. kicsit hátulról, kicsit fejvakargatva, kicsit lemondták a következő holnapot.. kicsit megszívtam vele, mert a terv szerint végre jobban figyelek az egyetemre ez évben, mert akkor kevesebbet dolgozom, beszámítva így a magyar bevételeket, amivel kinulláznám az adósságom.. de nem úgy.. három és fél.
mert közben az egyetem bürokráciáján nem sikerült még keresztül préselnem magam, mert még nem kaptam meg a lelkes invitálást, hogy gratulálunk, akkor csak így tovább, hanem egy elpostázott fekete lyukban sejtem csak a sikereimet, ahol elmondták, hogy de ügyes, meg hogy még fizessek kicsit..
most hogy érzelmileg ilyen stabil vagyok, olvastam soraikat. néztem zavaruk.. igen az x-ek és nem római számok ők, hús vér lények.
tegnap megajándékoztam Pusit, egy vacsorával. Bartha úr jelezte, hogy hülyeség, de azt hitte enni nem tuok majd a trófeában. azt éppen tudtam, csak maga az étterem volt kissé kevés és a meglepetés spontaneitása.. és a hangulatom meg még kevesebb.. hogy is mondjam, nem segített a vaskos tréfáink visszhangjaiba keveredő nyugdíjasoknak elfojtott nevetései, a szocreál ízléssel berendezett teremben egy panelház tövében.. épp csak a terítő nem volt kockás.. de raktáron volt az tuti. Putyi azért remekül irányított.
na ezt hozta itt össze a sátán, hogy majd ezzel földbe döngöl.. ugyan.. tanulhatna az öreg.
máris nevetek.
hah :D
2009. augusztus 19., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)