gyula is back

tegnap előtt elutaztam Norwichba, csak hogy a lelkem ép maradjon.. és reggel miközben egy igencsak felkapott kávézó láncolatnál reggelire adtam fejem és azon kezdtem fillózni hogy ezek az angolok érthetetlenek.. eltudnád képzelni hogy bemész egy kávézóba ma 2009-ben és zabkásával kínálnak a menün.. végül is rendeltem egyet, vicces.. hogy égne egy valamire való jó lelkű paraszt, ha ezzel kellene kínálnia valakit egy 400 évvel ezeleőtti helyzetgyakorlatban.. miközben papír pohárból pusztítom a pompás porridge pempőt, arra gondolok hogy "ilyen íze lehet a csirkének" /Matrix/ meg arra, hogy nem igen reagált senki Dzsulára.

pedig egy kicsit van tovább is ám..

történt másnap, hogy mindenki előtt megérkezik Dzsuliusz, mi meg mindenki után. Nevetgélve érkezünk Ricsivel.. még viccelgetünk tegnapról mikor is a támolygó dzsuszkát kipenderítettem.. és nekünk kellett kitakarítani mindent a birka úr helyett.. fénylő konyhát hagytunk magunk után és fénylő konyhába érkezünk.. csak máshogy.. és valahogy mégsem olyan fényes mindenhol..
szóval Dzsu bácsi a konyha közepén imbolyog és vigyorog.. minden fogszilánkját megmutatva.. ezt próbálod feldolgozni, meg azt hogy miért van az összes tálca sütő belsejéből az asztalokra dobálva, mikor felfogod mi ez a csillogás.. olajban ázik a padló. hirtelen látod mintegy demonstrálni leguggol a félhülye és egy rongyal gyömöszöli a sarkok felé az olajat.. Ricsi hirtelen felteszi a kérdést:
- Mi ez? mi ez, Gyula? - kezével kis konyhánk romjaira suhint.. dzsula olajozottan vissza áll előző pózába és magyárzni kezd
- Én próbáltam melegvízzel összeszedni.. - elbizonytalanodott, mert most ránézzett arra amit csinált és hát tisztán látszik, bármi volt is a szándék, biztos, hogy nem sikerült neki, én meg még mindig nyakamat vakargatom, és akkor jön a hónap kérdése: - így jóu lesz? - mire Ricsi:
- Micsoda? Nem lesz jó!!
- Na várjunk egy pillanatot - csitítom céltalanul Ricsi barátomat - akkor most nem sikerült kijózanodnod?
- kettőkor feküdtem le - ah kettőkor ez mindent megmagyaráz.. ekkor belép John Da Costa menedzser cimbi és annyit kérdez:
- 'Everything all right? - itt bevillan "így jó lesz?". nincs jól Janibá, nem látsz?
- what do You mean?
- Jyula kérdezett reggel valamit - kezdi zavartan - azért kérdezem, hogy rendben van e minden..
- ja hogy a gyula, ja.. kettőkor feküdt le..
- jól van de érzem az alkoholt a lehelletén.. - tátogja és mutogatja, miközben kihátrál a konyhából..
Visszafordulok szánakozó ábrázattal. ezt elb*sztad tökfilkó. nézem ahogy még mindig eszméletlen gyors mozdulatokkal tolja-huzza azt a rongy darabot, amit ötletem nincs honnan szerzett. persze a haszontalan mozdulatokkal csak a lelki ismeretét masszírozza, mert értelme az vajmi' kevés.
- csak kíváncsiságból kérdezem, hogy ezt hogy sikerült? - megint követhetetlen sebességgel fepattant, csak pillázok.
- azt úgy kell elképzelni, hogy - felemeli a kezét homlok magasságba, mintha szalutálni akarna - 'valaki' túltöltötte.. - két és féléve használom azt az átok verte olajsütőt, egyszerűen hülyeséget beszél.
- erre kíváncsi leszek, folytasdd kérlek - vigyorgok kajánul már le is könyököltem az egyik asztalra és teljes oda adással nézem végig ahogy:
- itt van a normál - emeli fel a kezét ugyanúgy homlok magasba - aztán 'valaki' - igen ezért a szóért képes volnék meg folytani téged egy konyhányi olajban - valaki túltöltötte..
- azt tudod hogy most kib*szott nagy hülyeséget mondassz! - röhög végre Ricsi pajti.. na jó én megyek átöltözni és nem hallhattam ahogy Ricsi azt üvölti az arcába, hogy :- Takarodj, húzzál innen el! égetsz nem érted?
és aztán köddé vált állítólag még visszajött pár nappal később és azt kéérdezte, hogy mikor kell elkezdenie dolgozni.. de Ross azt mondta hogy semmikor, csak menjen el és ne is várjon fizetést.

úúh, na Ross egy másik fajankó.. de mamár arról nem beszélek.


alszom szevasztok