elkezdődött

neked tartogattam ezt a szót..
csak gondoltam lássátok hogy miaz ami engem üdvözöl mikor kezdek egy új bejegyzést.. az jelenik meg alapban, hogy 'neked tartogattam ezt a szót'. mintegy emlékeztetem magam arra, hogy a gondolataimra nem mindig kíváncsiak az olvasóim mert mindig az a panasz, hogy 'hogy lehet ilyen hosszú', szal tartsd meg magadnak - mondom magamnak. de engem sosem érdekel mivel intem magam előre és csak írok hogy itt meg itt fáj. és lám mindenki értetlenül mered hogy mi lesz ezzel a sokat nevető fiúval hová kopott el a humorérzéke :D
nem nem kedves emberek nincs veszve semmi.
már
http://www.youtube.com/watch?v=Tk-phtS2mv0
mondom hogy
http://www.youtube.com/watch?v=Tk-phtS2mv0

jelentem elkezdődött..
minden pörög megint mint ahogy még sosem eddig. megint kezdem lélegzet visszafojtva figyelni, hogy már megint hogy zúgok le az éeletem folyómedrének vízesés szakaszászával..
ez nem egy lefelé zuhanás itt hibázik a kép. mert ott lent ott teljesedik ki.
kezdem a viccesekkel. legalábbis amin én sokat nevettem..
megalapítotuk Ricsivel a saját harcművészetünket. manga alapokon nyugszik így a felvételi tagsághoz elengedhetetlen a helyből való 4 méter emelkedésének képessége. nekünk persze nem kel feltétlen tudni hiszen mi vagyunk az alapítók. azután a következő a beavató szertartás, mivel hogy ez egy urban style, a legendás 'egy ütésre üss kómába egy felvadított bikát' felváltotta 'az előző megállóból jóllátható buszt fusd le míg odaér a következő megállóba' aztán következik, hogy a mozgó jármű belsejében a touch screent megérintve az érvénytelen Oyster kártyáddal dupla sípolás elhangzásának időintervallumában az összes stopgomb megnyomása után (kezek lábak egyaránt használhatóak - kósza utasok, értetlen útba kerülése esetén maguk is felhasználhatók meghosszabbításként a cél érdekében) a sofőrnek egy grimaszt szorítassz az utastérre néző ablakára és még ugyanannál a megállónál leszálsz. jelezzétek ha megvolt és megkapjátok a fehér övet.
egyenlőre ennyi és azt hiszem hogy ezt nem is fogjuk továbbfejleszteni. viszont ezzel most elveszítettem a maradék olvasóimat is :D

aztán jártam urániában is egy nevetés erejéig, ezt nem is tudom már kifejteni igazán. egy pécsi lakótelep A szocreálban magára aggatott nevéből sugárzó boldogsággá változott itt a közelnyugati éjszakák egyikében ahol Ágikával kacarásztunk az éjszakai leves kostólonkon.. mert hát jó barát-e akinek éjszaka 2 kor üzenete érkezik hogy 'főztem levest megkostolod?' erre a tag energiát nem kímélve, alvásidőt kiterjesztve, a tömegközlekedésekkel iránytváltoztat egy áttivornyázott éjszaka után, ahol már megint valami narancslé gyár zsebébe vándorolt a nehezen megkeresett 3 fontja és így.. kétórával később felbukkantam és megkostoltam a koriander levest :D jó volt. sokkkot kaptam, de jó volt. :)
itt megjegyzem, hogy lekem továbbra is hó tiszta. igazából szórakoztat a cölibátus..
nna nem mikor éjszaka felriadok hogy magányos vagyok és gyűlölöm a távollétet, mint igazi személyt, mint zsidó az SS tisztet mikor az a puskatussal kiválasztott népre jellemző karaktert egyengeti saját képére és közben nevet rajta. ilyen viszonyban vagyunk mi.. én és a távolság. na akkor nekem nincs kedvem neveteni. akkor semmit nem szótrakoztató benne, de amikor a megpróbáltatások, kísértések, csábítások után a tükörbe nézek az jól esik. ezzel együtt nem hajtok a szentté avatásra, inkább csak a határaimat keresem. de van-e értelme az önigazoláson felül. teljes szívemből hiszem, hogy nincs. nem fogok elismerésre lelni azokban a szemekben ahol tündér tó tükrét keresem.. romantikus intermezzó vége.

akkor itt egy újabb öröm. Mi az Anglikán Brancs megbeszéltük, hogy találkozunk a város egy bizonyos pontján. E ponton Ricsi új munkahelye büszkékedik, ahol az eklektika a tetőfokára hág. ahol a csodák egyszere tükröződnek a Temze vizén.. az ezernyolcszázas évek végének építészeti szépségeivel az ultramodern acélüvegkolosszusokkal tarka város fénylő , tehát a Tower Bridge, Majorház Temze folyó háromszögének kékégre úszó koránkelő teliholdja alatt egy Scoop nevű szabdtéri színterének kivetítő vásznán a Dzsordzs Kúlni és Dzsoni Tórtúró alakításával az O Brother, Where Art Thou? az örömtől remegtem mint a kiskutya aki rohangál a gazdi és a kedves járókelő

tegnap pedig GOOOO KKAAARRRRTT!! kaptunk mindent kocsit sisakot, ruhát.. a teljes ancúgban feszítve igazi profinak éreztem magam.. adrenalin és adrenalin.. ugráltam kacagtam kiabáltam! óriási volt a pálya remek volt középmezőnyben végeztünk félprofik között.. nagyon büszke voltammagunkra..
Ricsi, Matya, Baki, BergO volt 2*2 párba osztva. mi a hatos rajtszámmal indultunk Ricsivel. a beavatott száma.. a hermetika persze magával hozza a magasabb elvárásokat.. különösen miután erőből a falnak verődtem és egy másodperc alatt 40 mérföldről nullára lassultam.. csak sokkal később fogtam fel, hogy azért fáj a kelleténél jobban a hátam, mert pont ott vertem be ahol a lépcsőről való zakózáskor.. nem mondom hogy jó volt, viszont annál jobban fájt. :D
teljesen véletlen volt el tudtam menni.. mert hát az anyagi gondokat nem sikerült teljesen megoldani. és egyébként is dolgoznom kellett volna este.. erre csörög a telefon: Hi LAz! Zup' Dude? - kezdi májkül miközben a telefon digitálisra fordította a fáradt hangját.. mondom mivan, erre ő, hogy ne menjünk ma be takarítani,majd holnap.. merthogy a pub kényszerpihenőt osztott le, mivel felújítják a padlót, gondolták, ha senki nem tud bejönni, akkor senkinek nem kel kaja.. és igazuk lehet. a rossz a jóban, hogy ez nem fizett szabi.. na de.. oké mondom majd holnap.. gondoltam csinálom a suli projecteket, mert már több van a kelleténél.. leteszem a telefonom máris zizeg. MAtya: akkor jössz ma gokartozni? mivan? megyek! erre ő akkor 6kor. órára nézek 5 óra.. mondom: hol? mondja.. nem tudom az hol van de biztos hogy számolj bele..
ingyenes? persze céges lettt volna, lefoglalva kifizetve a pálya csak éppen a kollégák közül mindenki lemondta.. remek. MAtyi összeszedte a leg tökösebb gyerekeket és petrolvénákkal végig kapartuk a padlót a kipörgő kerekekkel. a pálya és a kocsik, a felszerelés minden profi.. egyedülálló élmény.. mindenki legszélesebb mosollyal sétált hazafelé a fejenként 50 perc tiszta vezetésidő után.. óriási volt

na most megyek - oskola