2010. április 13., kedd

a török ért közérthez

bolt.. itt a török ízlés szerint berendezett boltocska ahol oliva bogyóból 1000 féle fanyarodik a pult mögött és kekszek százai sorakoznak a polcokon.. kenyér az nem igen akad.. ha van az is előbb lapos, aztán fonott de még mindig lapos, majd egy polszki kenyér száraz ahol kiszakadt a zacskó és valahol még akad a morzsás polcon egy king's mill szeletelt piritóssütőbarátfajta is.. na ebben a díszletben barangoltam ma Ágikával, merthogy a toalettek omlós papír anyaga megcsappant.. a nullafelé tendálva csúfos-gúnyoros kacagással meredtek rám az üres tekercsek. hogy a bajnak elejét vegyem, és hogy kellemes társaságban ne szenvedjek hiányt, felbújtottam Ranics kisasszonyt és felkerekedtünk WC papírért. mikor már a kosár tele volt padlizsánnal, tojással, hagymával, kimondhatatlan nevű török termékekkel kezünkben az örömteli szarás puha elsimogatásáról daloló gurigákkal álldogálunk az étolajakkal megrakott polc előtt, kérdezem:
- Olaj van? - mindketten meredten nézzük a sárgás varázsos nedveket majd pár másodperc múlva hallom bizionytalan hangon:
- ..van - inkább rámhagyólag hangzott ez a válasz mint meggyőzően.
- de most komolyan. tutti kelleni fog. csinálok majonézt - én meg szinte hencegek tudálékosan és majdnem elsoroltam a három összetevőt ami feltétlen szükséges egy majonézhez.. kizárólag az tartott vissza, hogy már 2szer mondtam egy perccel ezelőtt.
- tényleg van, ennyi - mutatja két ujja között a becsült mennyiséget lassan mindkettőnk szeme lecuppan a polcokról és egyszerre meredünk a kisaraszra amit feltartott rövidkis gyerek ujjaival Ágika.
- Az kevés - jelentem ki, mintha tudnám miről beszélek, pedig csak arra gondoltam, hogy most itt vagyunk és az már nem oszt nem szoroz10 font fölé mentünk a kosár tartalmával - veszek egyet.. - már megérintek egy palackot a sokféleségbe rendezett sorból, mikor
- ne olyat vegyél! - na most határozott volt.
- milyet? - bizonytalanodok el.
- olyat - a rövidke ujj egy sorra mutat ahol a káoszt elkerülendő egy sor ismétlődik a márkából.. lenézek a kezemre és elmosolyodva leveszem a polcról amit megérintettem. Felemelem a sor elé amit Ági választott. lám a palack megegyezik a termék ugyan az.
- oké tehát nem ilyet veszek, hanem olyat. visszaraktam a butéliát, majd megragadtam a nyakát a finom porral behintett fentisorból az egyiknek. Ági elmosolyodik mikor észreveszi a bakit és elegánsan annyit mond:
- azt veszel amit akarsz - és szépen faképnél hagy..