Nem keresem kegyed, ha ellöksz kegyetlen?
Azt kérem - Hagyj akkor elesve! - ez volna a séta rajtad?
Hát jól figyelj te zsenge lány, mert nővé váltál hirtelen
Már csak szemed az, mi tükör ezüstjén csillog akár a gyermeksérelem
Látod tükrödben az erdőt? Hatalmas fáit? Trillázó ezer hangjait hallod-e,
Hol tündérként jártál keltél? Beszívtad a sok illatot…
Hát látod-e hogy a tűz mit raktál, hogy szalad kacagva végig rajta.
Gyújtja, rontja a szép avart
Hogy hajtja vadját szerte lombnak, sikoltva nyalja durván
Bokrok árnyain hűsölő barátaid. És azt mikor a harmat
Zsenge, orr rebegtető csiklandját fordítja sistergő savvá az üszök,
Ott leszek
és hallgatom, ahogy hangodat fojtja el könnyed.
Míg ez serken a tűz nyomán, addig látom, hogy van miért
Hol az erdő van, ott felhasad az ég mikor fájdalom elszakítja
Mert asszony tiri-tarka szóitól őrizetlen láng riant
S az sír a szóra kánonban veled, Erdőm Tündére és oltja tüzeid mik megégettek
minden egyes betű cseppje hűs írként folyik rajtad.
ezek után láthatod csak ahogy táj fellélegzik.
20101201BergO
ha volt egyátalán, ha nekem szólt egyátalána az a pár sor ahol a nőt védelmezte a Talmud. "next to the heart" as it says.. right next to it, so why they don't know the neighbour of their ..
2010. január 12., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)