2008. december 15., hétfő

hü (lye, hova) mész, török mész

gyerekkorom egyik parája a 'török méz'.. megtanultam, hogy '..török gyerek megvágta, magyargyerek gyógyítja..', és aztán hirtelem odadobták a 'hovamész, török méz' csalafinta szójátékot (csalafinta nagyszerű szó) úgy gondoltam, hogy beleragadt méhecskékkel csípőssé tett torok keserű lehet ami nyulánk ragacsosságánál fogva mégjobban meghosszabítja az általa átélhető kínt.
a hülyeségre mentség az életkor?
mindenesetre egy dorogi búcsúban találkoztam a törökmézzel szemtől szemben. grillázsos varázs, sehol egy darázs. idétlen arckifejezesémet - egy Dózsásötvenesből - kandírozott ajándék jutalmazta. ilyet is evett a gyerek - gondolták akik gondoltak rám akkoriban. Pajorék remek emberek..

na ez csak eszembe jutott..

éppen Wood Green tiritarkatörök népe között kavarogtam - istentudjamitkerestemott - a minap, mikor egy kiugrott muszlim fószer mozdulatlanul az ember árnak ellenfeszülve, bátran arcon munstrálta az elhaladókat.. nem várt kifejezetten senkire. mindegy kit vetett oda az isten keményen az arcába meredt. 'mit keresel tata?' villant át az agyamon a gondolat és titkon fürkészni kezdtem a fürkészt. a túl édes grafikájáról könnyen felismerhető Jehovás újságkötetet melléhez szorította mint féltett kincset szokás, azzal a mozdulattal ahogy gyermek szorítja a párnát félelmében.. de arca kontraszt volt néma elszántságával - pernye vékony, sárgásbarna, törökös börébe ráncosodott fiatalossága, megannyi apró májfoltja, egyszerűen magára tapaszotta a világom.

egyre közeledtem, s gyakorlatból tudtam, hogy azok az emberek akik a hideg kapcsolatfelvételt kell válasszák - bármi is az oka (vallás, kéregetés, balekkeresés, közvélemény kutatás) - mindig megtalálnak. Nyitott tekintetemnek tudom be. valahogy nem tudom elfogadni, hogy madárnak látszom, akkor már inkább birka, ha kérhetem (Polarsheep - Yeah!)
és akkor történt meg ami nem történt meg. keresztül nézett rajtam. egyszerűen hagyta hogy elhaladjak mellette! nem mintha akarnék csatlakozni vagy bármi, de úgyéreztem hogy meg csalt. elárult, bemocskolt, megtagadott.. vén pöcs! hogy merte azt gondolni, hogy nem akarok csatlakozni Isten bárányaihoz (hopp még egy birka) hát nincs elég tiszta tekintetem? egynek gondol a buszon zenét hallgató, tompaeszű, jólöltözött, idétlen hajú, helyi fiatalokkal?

egy kis pofi paskolás az arcon az élettől.. ilyesmikbe dugom a fejem az igazproblémák elől.

that's my style! hell yeah! hallelujza?!