paintball
a gömbök csak úgy úsznak süvitenek. csattannak éleset és fröccsen a pacája, nem Lacafacázok megbököm a mellettemkuporgót és mondom: - 3-ra kirontok előre a következő palánkhoz - egy ideig eltart míg a maszk mögött rebegő arcba lassan értés és bátorság költözik. bólint, 1, 2, kihajol és megdöngeti a barikádját az
ellenfélnek és az használ, mert nem tesznek ez
ellen - félnek, hát futok, ahogy csak a lábam bírja futok és mikor látom, hogy a szög változik és
sok másik puská
sok vesznek célba, akkor a golyó röptét szinte órákig látom ívelni és szépen elugrálok előlük, mert magam is meglepem milyen gyors vagyok, és akkor látom már, hogy a fedezék árnyéka egyre közelebb ér, hallom ahogy a sár szomjasakat nyel mikor belé csapom a lábam és nyomán kis színes töltények érkeznek a pálya túlsó oldaláról. és ekkor.. zutty. bevágódok a lucskos talaj ívébe ahol egykét nagyobbacska kő a térdembe zúz, de még az adrenalin zúgása nem engedi hallani az agyam hogy a térdem sír! sehol egy lövés: zsír!
na nézzük mi van itt: - kettő a ház jobb sarkában!! - üvöltöm tele torokból és hangom mint harcosé. csak remélem hogy az enyéim hallják, de folytatom, mert azt akarom hinni, hogy minden szavam megnyerheti nekünk a játszmát - a baloldali hordók mögött kettő, nem három van. jobb oldalon a fákközött egy hasal! figyeld a baloldalt készülnek valamire!! balra a hordó, a hordónál. jön fel a baloldalon, keresztbe tüzelj - és a jobbszárnyunktől ritkás golyózápor zubog a futó lila karszalagos fekete overálos maszkos alakra. alakra lány lehet, mozgása nem is futás, inkább iszkolás, mert egyre többen fogják fel , hogy valaki feltűnt a színen ebből látom, hogy nem mindenki hall rendesen folytatom hát és üvöltök. sajnos innen lőni nem tudok, vagyis igen de abba belehalnék.. engem soroznak az övéik, mert veszélyesen közel vagyok.. de hirtelen egy sárga töltény a maszkjára csattan és a festék folyékony kézként megsimítja a plexit. a mé' kapta a mékapot? fej nem ér ebben a játékban, így próbálják visszafogni az ösztönt ami ilyenkor arra késztet, hogy a maszk lekerüljön, hiszen akadályoz és egyszerűen csak lerántanád, de a százmérfölddel száguldó lövedék azonnal örökre megvakítana, ha tehetné és az senkinek sem kell. szóval a lövés nem érvényes, de futni nem tud tovább a lány, mert nem lát.. megtorpan - biztos meg is ilyedt, mert nem a pályát nézte. Olyan lehetett, mint a rossz gyerek mikor röhög még a megtréfált társán, de a tasli már úton van így megrontja a kárörömöt az ilyedt döbbenet. És két újabb találat siet az előző nyomába, az egyik megint egy fejes, a másik comb. az első csak beroppant a száj körüli rácsoknál keserű szájízet hagyva maga után, a másik piros folt lesz mikor az irodában mutatja majd a kolegináknak a vad nap harci sérüléseit. akkor ez meg van. közben valaki fel húzódott mellém egy pár tíz méterre még nincs teljesen velem egy vonalban, de szerencsére jó stratégiai pontokon vagyunk. az óra pörög, hátulról hallom valaki kiállt - Hit! - angolul mondja és az itt rossz. halálsikoly ha úgy tetszik. az eső szürkét szemerkél, s ahogy a társamra nézek ő bólint, hogy látja, hogy készülök. mutatom, mert már innen hallanak az alkalmi gonoszok: III, II, I.. már ki is ugrottam és látom ahogy a szögek újra változnak, hogy most aztán készültek rám és a meredek helyzeteknek, jaj a mértékegysége.. ez itt egy tipikus : ajjajajajajajj. két golyó megüt. egyiket látom ahogy lepattan (20-ból egy valahogy nem pukkan szét, puha felület, vagy valahogy a sors lehet, szerencse kártya) emiatt nem látom a következőt, ami amúgy is a hátamra ívelt, mivel összekuporodva lépkedtem gázlómadárként a csúszós talajon: - már csak egy méter a kivágott fa - mondom magamnak - érdd el, aztán megnézed mivan..
gyónás Jónás, mert ez már-már csalás. hirtelen amolyan rögbisként a vállammal a tönknek zuhanok így fékezek. csak úgy sajog az a bordám amit már a gokart meg igazított egy pár napja a lépcsőn való zuhanás után. most a fa meg a csillagok amiket csak én látok. de a találatot nem látom hiába tekergek.. intek a mögöttem lévőnek aki 8 méterről méreget, széttárom kezem mivan? böködök a hátamra.. az meg utánozza a széttárt kezeimet fegyverét oldalra lendíti, kesztyűs tenyerét ő is felém tárja. dupla mázli, a találat nem érvényes. nincs nyoma. nincs festék nincs paintball találat. hiszen ha érne így is akkor csak ball lenne a neve a játéknak.
fejemen az erek pumpálnak.. túl sokat várakozom, akkor most mi a pálya: egy fickó hátát látom. rendben akkor nem vagyok én kezdő jóval fölé célzok, mert elsőre szinte úgy sincs találat, viszont, ha meglövöm valahol a fedezékét azon kiszúrja, hogy itt vagyok.. látom a a sárga labdacsot az égre ugrani, azonnal érzem a puskám milyen irányba áll a következő három mind oldalba kapja: - hit! - hallom a halk kiáltást a távolból kezei az égbe lendülnek és már vonul is le sietve a tűzvonalból. a felbukkanó embert mindig meglövik.. sajnos ez a büntetés, ha meglőnek.. amíg kisétálsz addig bizony kapni fogsz. nem direkt, csak hát a harc heve. a pálya ugyan az, a lila szallagosok nem mozdulnak beágyazódtak. kivárnak, azt akarják, hogy mi jöjjünk fel. hát mi aztán jövünk is. valaki egy füst gránátot dob. sajnos hülyeség volt, mert annyira gyér a füst, hogy a hangulat fokozásán kívül, meg a kicsit kaparó szagán kívül nincs hatása, azt is csak én érzem.. nohiszen szépre száll :) persze ha épületbe dobta volna. látom, hogy most a gránát után készül felfutni az egyik társam. najó, könyék le-, fog meg összeszorít. magam elé húzott lábakkal oldalra billenek és megkezdem a fedezék püfölését. nem vagyok egyedül pulzálva vérezni látszik a ház oldala, sárga és élénk piros csobbanásokat. egyre jobban érnek be az emberek én innen nem tudok előbre menni, mert már így is kilátszom néha mögöttem fröcsög a sár, ha hagyom szétcsúszni a zárt tartásomat, valaki biztosan lát. de most túl sokan indultak meg ezt most már nem fogják meg a lilák. - game over!!, gAAAme OOOver - kiálltja a két Marshall - gém óver - ismétlen gépiesen a többiekkel. mindenki feláll és látom, hogy sárgák rázzák a hujjogva a puskáikat az égnek. megnézem a karszalagom: nálam sosem lehet tudni. Sárga.
- Yellow Team win! - egy sárga megveregeti a vállam távolban egy puska csattog egy ember üvölt, ne lőj lila vége a játéknak! egy másik lila ott terem és a kezem egy kézrázásra megemeli hogy ellensúlyozza a csalódottságát és érezze, hogy ez csak játék. én is érzem és nagyon jó. Megint boldog vagyok. pedig:
gém óver
vasárnap 10-16 óráig Cobham közelében 45 fonttért töltényben szűkösen, de Matyával, Zsófival, Chris-szel, Ricsivel és kisTyirivel (feliratkozási sorrendben) feszitettünk Janosh jóvoltából, Dezső szülinapján.. köszönöm nektek srácok, nagyon jól éreztem magam :D
