játszanék de nem merek. érzésekben nem bízom többé.. az enyéim csak nekem kellenek; Addig vagyok kúl amíg csak én tudok róluk.. másoké, meg mintha nem is létezne.
ezt most sajnálom hogy így elsiklott. Hülyeség.
ok itt egy példa. Te vagy a jóisten, csinálsz egy pár felhúzhatós ember figurát és egy asztalra rakod őket.. szabad akaratot adsz nekik és egy ilyen ön fejlesztő kompjuterrel könnyen eléred, hogy tanuljanak saját és mások hibáiból.. mindet szépen felhúzod és vársz hogy mi történik.. az első elér az asztal szélére lenéz, de még sosem esett le. Nem tudja, hogy mit jelent az leesni. Leugrik.. leesik, szétesik, overvan.. a többi látja.. ezt megtanulják, hogy ha leesnek akkor szevasz.. de kisvártatva a következő is ledobja magát.. hoppá.. tudod, hogy megtanulták, hogy nem szabad leesni mert "akkor annyi" de mégis leugrott a következő.. a program működik. pontosan tudják, hogy mi van ha leesnek. és nem hiszel az isteni szemednek, mert látod, hogy a következő is az asztal széle felé tart.. beavatkoznál?
A szabad döntés joggal, elvben levetted a felelősséget a válladról, gyakorlatban ez annyit jelent hogy azt csinálhatnak amit akarnak.. erre ezek, szépen meghalogatnak
van olyan hogy: "ja azt?! na azt azért neeeehem."
így néz minket is a szakállas pasas a vatta cukor kúp tetején.. "Szóljak, ne szóljak?"
na pontosan ezt hallottam én is amikor úgy döntöttem hogy vega leszek; bár én úgy hallottam, hogy "szója, ne szója?"
ha már kaja,
ma például két kulináris kellemetlenségen Dörmögtem és Mömötörögtem..
az egyik egy kínai étterem vega étlapja.. ahol minden, várj nyomatékosítom MINDEN vega fogás vagy csirke hús ízesítésű, vagy disznó, vagy bárány, vagy hal.. nem volt más vega opció.. hogy is tudnám elmagyarázni egy hús evőnek, hogy miért nem teljesen tetszett a gondolat, hogy vegaként csak hús ízű cuccokból válogathatok.. pl ennél úgy szarvas húst, hogy csak uborka, répa, hínár, vagy eper íze van? "A hínár ízű szarvas combból szeretnék, véresen ha lehet, szeretem ha a hínár tocsog egy kicsit" mondod a pincérnek kissé tudálékos hangon és feltolod nem létező szemüvegedet.. érted már?
a másik egy saját lefőzés volt..
bementem gyanútlanul a boltba, ahol még nem is sejtettem hogy a két megállóra lapuló uticélom mind 2 megállója gondosan le van zárva, hogy nehogy bárki csak egy percre is úgy érezze, hogy a havi 110 fontjáért remek szolgáltatást kap(havimetro bérlet 1-2 zónában).. vissza a kis üzletre, ahol rám vigyorognak az eladók, mindenki arany színbe hajló dél indiai az üzletben elterülő zöldségeket jól láthatóan egy másik bolygóról válogatták, mert egyszer csak megláttam ezt:
csináltam is belőle, két nagy férfias tál méretű adagot, a "jó sok" kategória. mindezt Adri Ricsi Matyi rezidenciában Nóri álldogált és mind izgatottan nézték ahogy fantazma receptet produkáló, kútfejből kotyvasztok.. baromi jól nézett ki, de valahogy a szaga.. mint a virág üzletekben van. nem rossz, de ilyen szagút még csak játékból ettem gyermekkoromban, mikor a fa leveleit rágcsáltam.. hosszas főzőcske és fűszerezés után ahol tevékenyen kezeltem a növény szagot fűszerek mindent elfedő illataival.. (a szerecsen dió egy csodaszer)
elkészültnek nyílváníttatott, mikor megpuhult..
befaltam a még forró darabot és a sütős meleg falatra teljes erővel levegőt inhaláltam, de nem baj ha éget olyan éhes vagyok, hogy akkor is elrágom, ha nyelvem és az ínyem el is forr a pofányi adagon.. de köütem is ki mikor beláttam, hogy az íze.. mintha gilisztát rágtam volna..
tudod milyen egy éhes férfi ha hoppon marad? olyan, mint egy kanos férfi ha hoppon marad.. GRRRRRRRRRRRRRRR.. az hogy okádék volt az íze semmit nem mond.. volt is nagy nevetés, de persze mindenki ki akarta próbálni és mindenki nyúlós nyállal kaparta ki a kis pofijából..
atom keserű volt.. még hogy krumpli.. lehet hogy mérgező volt az ízéből ítélve.. ha igen akkor ez az utsó blog bejegyzésem..
már a kikjurt késő volt.. mikor felfogtam, hogy nincs hely ott aludni a cimbiéknél. Ricsi már is a lecsukódó szemeim elé settenkedett, mikor eszméltem, hogy eszméletlen vagyok. A barátom vihogó arca egy centire előttem.. egyértelművé vált hogy mennem kell.. el is indultam haza..
de ez már egy másik történet..
